3. fejezet : Egyedül nem megy

Nem is tudtam , hogy bárki olvassa ezt a blogot , de kaptam egy nagyon aranyos kommentet Zsófitól , tehát szóljon neki az új fejezet ♥



Hétfőn gyomorgörccsel vártam a harmadik órát ami természetesen matek volt. A házi feladat ellenőrzésével kezdtünk , mint mindig . Szokás szerintem a tanár engem nézett ki magának .

- Nos , Bianka kíváncsian várom mire jutottatok az új tanulópartnereddel - úgy ejtette a mondatokat , mint aki teljesen tisztában volt azzal , hogy megint nem teljesítettem a feladatom

- Semmire- vallottam be , hogy minél előbb túljussak ezen 

- Az meg , hogy lehet ? Talán Kornél nem volt együttműködő - szegezte aztán a srácra a tekintetét , aki hanyagul helyezkedett el a széken , egyik kezét a támla mögé lógatva 

- Nem kértem a segítségét 

- Pontosan ez itt a probléma ! -csattant fel Szabó úr - Majd akkor járd a saját utad , ha meg lesznek hozzá a képességeid , egyenlőre csak egy rossz matekos vagy aki segítségre szorul . Kijelöltem nekem egy segédet , elvárom, hogy vedd igénybe a szolgáltatásaid . Erre a legtöbb osztálytársunk hagosan felnevetett.

- Csöndet !- kiáltott Szabó . Nem volt jó kedvében . - Büntetésből mindketten kaptok egy ceruzás egyest.

- Ez nem fair ! - kérte ki magának Kornél a hátsó sarokból . -Miért én szívjak a cicababa miatt ? 

- Nem vagyok cicababa - horkantam fel és a szemeimmel szikrát szórtam 

- A karó eltűnik , ha a kisasszony holnap bemutatja hibátlanul a feladatot , amit a te segítségeddel fog elkészíteni , Pethő úr , akár tetszik , akár nem .- Értve vagyok ?

Mindketten némán bólintottunk , aztán az óra fojtatódott tovább . 

45 perc pokol után Kornél utánam fütyült a folyosón . Nem is értem , miért fordultam meg , ez olyan bunkó szokás .

- Ugye tudod , hogy nem vagyok kutya ? - kérdeztem tőle , de ő csak nevetett válaszképp. 

- Figyelj van jobb dolgom is , mint a te házidat írni , de mivel nem voltál képes rá , hogy megoldd  a barátnőddel , ezért kénytelen leszek rád áldozni egy órát a délutánomból .

Borzasztóan arrogáns volt velem ,és erre egyáltalán nem számítottam. Soha  nem tartozott a menő gyerekek közé . Inkább megbújt a tömegben és a maga dolgával volt elfoglalva . Bár meg kell , hogy mondjam ez a magányos farkas attitűd vonzó volt számomra. 

- Csak mondd , hogy hol és mikor - léptem tovább 

- Ötkor , nálad 

- Miért nálam ? 

- Nem foglak hazavinni , neked meg van pasid , szóval nem kell semmit bizonygatni . 

Ha tudná, hogy hamarosan kidobom . Rábólintottam.

Négyre áthívtam Gábort magamhoz . Csak túl akartam lenni rajta . Összeszorítani a fogam , hagyni ,hogy belém nyilaljon  a fájdalom , aztán megkönnyebbülni .

- Tudtam - villantotta rám Gábor az ezerwattos mosolyát , mikor ajtót nyitottam . Háromnegyed órát késett.

- Mit ? 

- Hogy újra meg akarod próbálni -mondta , majd elkezdte csókolgatni a nyakam és az ajtóhoz nyomott 

Eltoltam magamtól amilyen gyorsan csak tudtam . 

- Hülye vagy ? Szakítani akarok , nem szexelni !

- Mit csinálni ? Te tisztában vagy azzal , hogy ki vagyok én ?

- Egy marha ? - emeltem fel most már a hangom 

- Senki sem lennél nélkülem ! 

- Menj el , vége van ! 

- Tök mindegy . Megvoltál . És szar volt . Csá !- vágta a fejemhez a legsértőbb mondatokat a világon , aztán sarkon fordult , de Kornélba ütközött . 

-Ó , hogy ő az új fiúd ? Remélem nála jobb leszel ! -harsogta. Aztán még vállal Kornélba ütközött amilyen erősen csak tudott , és elrohant. Nem tudtam visszatartani a könnyeimet. 

- Ne haragudj , de most nem tudok matekozni - szóltam Kornélhoz akinek döbbenet tükröződött az arcán , aztán becsuktam előtte az ajtót .

Folyamatosan Gábor szavai visszhangoztak a fejemben . Mi az , hogy ,,szar" voltam .Ha tudná , hogy ő milyen volt valószínűleg nem jártatná a száját. Felívtam Bettit , hogy kicsit lenyugodjak , először nem akartam neki elmondani , hogy mi történt de végül kihúzta belőlem . Miután letettük a telefont még órákig zokogtam ..aztán álomba szenderültem .

Reggel olyan voltam , mint egy ócska rongy. A szemem alatt sötét karikák éktelenkedtek , a hajam nem akart engedelmeskedni ráadásul az összes csinos ruhám a szennyesben volt , így egy kockás ing egy farmer és a converse cipőm mellett döntöttem . Legurítottam egy bögre kávét , amit anya nem helyeselt , mert szerinte nem gyereknek való . Ha tudná , hogy én már nem vagyok az ártatlan kislánya  lehet, hogy nem így gondolná.
Ott ültem a padomban , tudtam , hogy nincs házim és azt is sejtettem , hogy Kornél baromi pipa rám . Fel sem mertem nézni , csak meredten bámultam magam elé.Az egyetlen jó hír az volt , hogy ennél már nem süllyedhetek mélyebbre.
Szabó tanár úr bejött és egyből úgy nézett rám akár egy hiéna , meg mernék rá esküdni , hogy még a szája is habzott.
- Bianka kérem a házit ! -parancsolta
- Nekem ..nekem -habogtam össze vissza és legszívesebben elbőgtem volna magam , hogy hagyjon már a francba
- Tanár úr ! Tegnap véletlenül elvittem a lapokat amin megoldottuk a példát . - szólalt meg Kornél a hátam mögül , majd felállt és a tanár kezébe adta a papírokat. Nem mertem felnézni mert tudtam , hogy a tekintetem azonnal leleplezne.
- Nos , ez rendben vagy nagyjából. Van benne néhány elszámolás , de logikája rendben van . Így tovább! -mondta biztatóan . Nem akartam hinni a fülemnek .

Óra után kivételesen én fütyültem Kornél után a folyosón.
- Tényleg bunkó szokás -ismerte be és rám villantott egy mosolyt, amit hirtelen nem tudtam hova tenni
- Köszönöm
- Hogy beláttam ? -tette a hülyét
- Nem , azt , hogy megírtad a matekot helyettem . Tegnap én meg Gábor..mi ..eldurvult a helyzet
- Hé nyugi -fogta meg a vállam . Nem tartozol magyarázattal . Ismerem a fajtámat , dühösek ha nem úgy alakul valami ahogy eltervezték
-Mivel hálálhatnám meg ?
- Legközelebb finomabban csapd be az orrom előtt az ajtót - ugratott
- Komolyan kérdeztem -mosolyogtam most már én is
- Ha mindenképp ragaszkodsz hozzá majd kitalálok valamit - kacsintott rám , aztán sarkon fordult .
Tudtam , hogy valami új vette kezdetét az életemben . 

2.fejezet

G

ábor nagyon türelmetlen volt egész nap , még azt sem hagyta , hogy Tinával megbeszéljük a matekházit , hiszen alig várta , hogy végre hazavonszolhasson engem . Bárcsak ugyanezt mondhattam el volna magamról is.Nem tudom miért , de sokszor úgy éreztem , hogy a pasim úgy tekint rám , mint egy trófeára . Magával cipelt a meccsekre , sörözni a haverokkal , de nem azért mert velem akart lenni , hiszen egyáltalán nem foglalkozott velem . Csak ott ültem emberekkel körülvéve de mégis  egyedül , szép ruhában kisminkelve és hallgathattam a disznóvicceket a fiúktól amiket egyáltalán nem értékeltem . Tudtam , hogy az izgalmának az az egyik fő mozgatórugója , hogy szinte ő volt az egyetlen a kosárcsapatból aki még nem szexelt és ez baromira idegesítette . Láttam rajta , hogy minden egyes alkalommal mikor a baráti körben a skalpokról jött elő a szó , ő csak rám kacsintott és azt mondta egy úriember ilyenekről nem fecseg .Más kérdés , hogy ő egyáltalán nem az , s teljesen bizonyos , ha megtörténik köztünk ez a dolog mások tudtára fogja adni . Nem értem miért törnek rám ezek a nyugtalanító gondolatok sőt azt sem , hogy miért tartom hirtelen a pasimat egy bunkónak . Lehet , hogy eddig csak elnyomtam magamban ?  Ő volt az első olyan fiú aki akart tőlem valamit és miatta lettem népszerű . Összeszedtem magam és jó csaj lett belőlem . De ettől még nem biztos , hogy ő nekem az igazi , s ha ez így van akkor nem biztos , hogy azt akarom , hogy ő legyen  az első . 

- Mire gondolsz ? - kérdezte tőlem hazafele sétálva . 

- Nem tudom, hogy jó ötlet e ez az egész .- feleltem 

- Megbeszéltük , cica . Ha hülyét csinálsz belőlem baromira be fogok pöcceni . Most üres a ház, nincs nyavalyád szóval szabad a pálya . 

Ráhagytam az egészet úgy is felesleges lett volna kifogásokat keresni . Túl kellett lépnem a félelmeimen és végre elengedni magam , egyszer fog fájni aztán jó lesz . 

A szívem a torkomban dobogott mikor beléptem a szobájába . Legalább az ágyneműt lecserélte , pedig ahogy saccolom felesleges volt . Leültem az ágy szélére és próbáltam nem kihányni az ebédem. Gábor letelepedett mellém és elkezdte csókolni a nyakamat , pulzusom szerintem már alig volt . Levette rólam a farmerkabátom , aztán a pólóm és hátradöntött az ágyon aztán kihámozott a nadrágomból is . Körülbelül egy percet szánt rá , hogy izgalomba hozzon ott lent , de természetesen nem ért semmit , sőt annyira erősen dörzsölt , hogy szinte kellemetlen érzés volt . Mikor látta a művelet hiábavalóságát letolta az alsóját és a lényegre tért . Azt hittem szétszakadok ha még egyet mozdul , még a könnyem is kicsordult a fájdalomtól . 

- Hagyd abba - mondta erőtlenül

- Csak még egy kicsit - erőszakoskodott 

- Azt mondtam elég - próbáltam letolni magamról, de nem nagyon sikerült 

- Bírd már ki !  - ordított rám 

Nagyot csattant az arcán a pofon amit tőlem kapott . Ellöktem magamról , és gyorsan magamra kapkodtam a ruháimat . Egyikünk sem szólt a másikhoz , zokogva távoztam . 

Elég zaklatott voltam még akkor is mikor hazaértem , pedig vagy fél órát sétáltam . Anya a konyhában vacsorát készített , meglepte az érkezésem. 

- Azt hittem , ma Tinánál alszol - mondta , hiszen neki ezt adtam be 

- Változott a terv - mondtam rekedt hangon .

- Valami baj van , kicsim ? - lépett oda hozzám és egy puszit nyomott az arcomra 

- Semmi olyan , ami nem múlna el ...Azt hiszem szakítani fogok Gáborral- böktem ki végül 

Anya nem tűnt túl meglepettnek . 

- Összevesztetek ? - puhatolózott

- Csak kiderült, hogy félreismertem 

- Talán jobb is ez így . Koncentrálj az érettségire , most az a legfontosabb . 

- Megyek és megírom a matekházit 

- Helyes . Gyakorolj csak !- trillázta vidáman.

Ó , apám , ha tudná , hogy lehet , hogy nem érettségizhetek valószínűleg bezárna egy kalitkába örökre a kulcsot meg eldobná. De nem tudja, én pedig mindent meg fogok tenni , hogy ez így is maradjon. Mióta apám lelépett azóta, úgy érzem vannak olyan dolgok amiktől , hogy jobb ha megóvom az anyámat , mint például ez is . Nem kell , hogy még emiatt is idegesítse magát . Ez az én kupim, majd én feltakarítom magam után. 

Természetesen lövésem sem volt a háziról, az órai anyaggal egyetemben . Pedig jövő héten ismét dolgozatot írunk . Ilyen az én formám . Becsuktam a matekfüzetem , aztán Tinát tárcsáztam . 

- Szia Tina - szóltam bele 

- Szia , miért hívtál ? 

- Tudnál egy kicsit segíteni a matekkal ? 

- Te nem Gáborral vagy ? 

- Már nem . Most nem akarok erről beszélni .

- Értem . Sajnálom , de most nem fog menni . A szüleimmel elutazunk a hétvégén , mert anyának születésnapja van , 

- Tényleg , akkor add át neki az üdvözletem . 

- Azért próbáld megoldani egyedül, majd hétfőn megbeszéljük

- Jól van . Puszi - tettem le a telefont aztán bevágtam a füzetem a sarokba 

1.fejezet

1.fejezet

- Oda tudnád adni a matek házit ? – fordultam kölyök kutya szemekkel a barátnőm , Tina felé , és becsusszantam mellé a padba  Egy szót sem szólt hozzám  csak odatolta  a füzetét aminek a szélét ,, I love Balázs” feliratok tarkították . Nyilván neheztelt rám , hogy a héten már harmadszor kuncsorogtam nála , de most nem volt időm a stréber önérzetével foglalkozni , csak gyorsan lefirkantottam a megoldásokat mielőtt a tanár úr elkapott volna . Épp végeztem az utolsó feladattal , és ahogy megszólalt a csengő , Szabó tanár úr , már be is csukta maga mögött az ajtót . Észrevétlenül juttattam vissza Bettihez  a füzetet , és elmormoltam egy csendes köszönömöt.

- Nos , remélem mindenki elkészítette a házi feladatot – szólalt  meg a tanár  megfélemlítő hangnemben, s a teremben egyből elcsendesedett mindenki . Mindig is utáltam a matekot , egyszerűen képtelen voltam megjegyezni  a képleteket vagy észrevenni az azonosságokat , a logaritmusról és a függvényekről nem is beszélve . Az sem segített, hogy a tanárunk egy szadista hajlamú diktátor volt , aki még nehezebbé tette számomra ezeket a folyamatokat , így a kedvem egyre csökkent a gyomromban a görcsök viszont annál jobban növekedtek . Kész csoda , hogy eddig sikerült átbukdácsolnom kettesekkel , bár ha Bettina nem segített volna nekem , akkor valószínűleg már háromszor buktam volna meg. Akármilyen idegesítő görcs tud lenni , a maga különös módján azért mindig megmutatja mennyire fontos vagyok neki , és ez fordítva is így igaz .

- Bianka elkészítetted a feladatot ? – szólított meg a diktátor , s egyből idegesség lett rajtam úrrá .

- Igen – válaszoltam halkan , s reménykedtem , hogy minden apelláta nélkül elhiszi . Természetesen , nem voltam ennyire szerencsés .

- Remek , kérlek fáradj a táblához és oldd meg nekünk az első példát .

Remegő lábakkal evickéltem ki, és tudtam , hogy itt a vég . Az izzadt tenyeremet a farmeromba töröltem , majd a kezembe vettem a krétát és felírtam a lecke sorszámát .

Aztán megállt a tudomány . Megsemmisülve álltam a tábla előtt égő arccal , éreztem a hátamba szúródó tekintetek és hallottam a gúnyos ,,na ezt most jól megszívta” típusú megjegyzéseket.

- Úgy látom nem igazán van ötleted – jegyezte meg a tanár úr- Pedig itt teljesen jó megoldás szerepel –lebegtette meg a rózsaszín spirálfüzetem a levegőben . Akkor , hogy is van ez ? – követelte a választ .

Utálom ! Utálom ! Utálom! – kántáltam magamban . Nem elég , hogy hülye vagyok ebből a tantárgyból, de még a tanár is pikkel rám , valamilyen titokzatos okból. Jól tudtam hiszen , senkivel nem volt ilyen bunkó csak velem . Lassan megfordultam , és felvettem a legmagabiztosabb álarcomat , hiszen nem engedhettem , hogy a többiek előtt megszégyenítettként mutatkozzak . Elvégre népszerű voltam az osztályban , sőt mi több az egész gimnáziumban . A pasim volt a legszexibb kosaras fiú , akiért minden csaj csorgatta a nyálát ,és felsorolhatnám még az összes hülye klísét , ami a menő tyúkokra vonatkozik.

- Nos az igazság az , hogy mással írattam meg a házit –hazudtam , hiszen nem akartam Tinát kellemetlen helyzetbe hozni azzal , hogy elmondom , róla másoltam az egészet .Össze fontam  magam előtt a kezem , s közben farkas szemet néztem vele .

- És erre miért volt szükség?

- Mert nem értem amit és ahogyan magyaráz , és bevallom őszintén nem is érdekel ,– egy kicsit szemtelenebb hangnemet engedtem meg magamnak , amiért aztán legbelül szégyenkeztem

 – Vigyázz a szádra kisasszony ! Elárulok neked egy nagy titkot , ha nem figyelsz órán , és nem csinálsz házit akkor ne csodálkozz ha nem értesz egy mukkot sem a matematikából ! Később rá fogsz jönni, hogy igen is szükséged lesz rá később, például az egyetemen ! Vagy nem szeretnél tovább tanulni ?

Nem válaszoltam , csak összepréselt szájjal , álltam az osztály közepén.  A  kínos vitánkat , az egyik osztálytársunk érkezése szakította meg . Szerencsémre késve érkezett így elterelte rólam a figyelmet.

- A másik jómadár ! Kornél , minek köszönhetjük a megtiszteltetést ?

- Elnézést , elaludtam – szabadkozott az ,,újsrác” , mi csak így neveztük. Bár már fél  éve hozzánk járt, de annyira zárkózott volt, hogy rajta maradt ez a név .

-Persze meg esik az ilyen ! De mivel magyarázza azt , hogy pénteken ellógta az utolsó két órámat ?

- Dolgom volt . Majd hozok igazolást .- vette oda félvállról

- Kicsit sokat engedtek meg magatoknak mostanság- nézett körbe az osztályon.

-Lógós ,- becézte Kornélt – annak ellenére, hogy ilyen hányaveti vagy, te vagy a legjobb matekosom . Büntetésből korrepetálni fogod , ezt a barna hajú ámde matekból igencsak szőke leányzót az érettségig .- parancsolta Szabó tanár úr mire egyből felkaptam a fejem . Egyszerre kezdtünk az ,,újsráccal” ellenkezni , de a tanárút leintett minket.

- Nincs kifogás , Biankának évvégén négyesnek kell lennie , különben mindkettőtök egyessel zárja az évet . – mondta ki a végítéletet . Elég egyértelmű volt , hogy szivat . Persze miért ne tette volna, nem voltam egy mintadiák. Azért a srácot sajnáltam , hiszen ő az osztály él matekosa  , annak ellenére , hogy látszólag nem fektet bele túl sok energiát. Bele sem merek gondolni , hogy szidhat most magában.

Óra után oda mentem Kornélhoz , hogy elmondjam neki , nem tartok igényt a szolgálataira .

- Szia ! – köszöntem neki kedvesen és gyorsan folytattam mielőtt bármit is mondhatott volna . – Csak azt akartam mondani , hogy nem kell segítened nekem , mert Bettinával fogok készülni a dolgozatokra , így nem kell hozzám alkalmazkodnod- hadartam el a mondandómat , amely csak nyomokban tartalmazta az igazságot . Eszembe ágában sem volt ezzel a gyerekkel kettesben maradni még egy órára sem , nem , hogy egy egész évben .

- Nem bízol a tudásomban ? – kérdezte kissé gúnyosan és farkasszemet nézett velem . Ekkor láttam , hogy bosszantóan kék szemei vannak ..bosszantóan szexisek.

- Nem erről van szó …Én csak .. Azt hiszem..

- Lényegtelen – zárta le .- Nekem csak az a fontos , hogy meglegyen neked a négyes . Mert ha az a szemét engem is megbuktat akkor , nem vesznek fel a műszakira és életem végéig dolgozhatok apámnak .

- Ami miért is lenne rossz ? – kérdeztem , bár magam sem értettem miért .

- Mert utálom az apámat – közölte rettentően ridegen , aztán elővett egy motoros újságot és tanulmányozni kezdte .- Szóval tegyél nekem egy szívességet , és ne cseszd el nekem , oké ?

Bunkó.Tudja ez , hogy kivel beszél ? Kérdeztem magamban felháborodva a taplóságán, aztán inkább lezártam egy okéval és visszamentem a helyemre.

Hihetetlen , hogy már fél éve vagyunk osztálytársak , de alig tudok valamit a srácról. Arról halottam , hogy az apjával költözött ide ,- akit ezek szerint a pokolra kíván -, meg azt , hogy van egy csotrogány motorja , és állandóan azzal a kocka sráccal lóg a 12/b- ből aki valószínűleg az egyetlen haverja ..és most már azt is hozzátehetjük az információimhoz, hogy egy irdatlan nagy seggfej. Ezzel le is zárhatom a Kornél aktát. Megszerzem a hülye négyest akkor is , ha vért izzadok közben , de nem fogom , hagyni , hogy rám fogja , hogy elcsesztem az életét .

- Akkor tényleg nem gáz , hogy korrepetálnod kell ? – kérdeztem Tinától már ötödszörre az ebédlőben

- Bianka ! Ha még egyszer felteszed ezt a kérdést , hagyni fogom , hogy Mr . Bunkó – foglalkozzon veled utalt Kornélra miután elmeséltem neki , hogy viselkedett velem .- Bár szerintem , nem néz ki rosszul , és motorja is van ! – kacsintott rám , miközben harapott egyet az almájából

- Persze , ha az aberráltakra kezdek bukni , ő lesz az első akire rávetem magam

- Micsoda , bébi ? –ült le mellém a pasim Gábor és egy puszit nyomott az arcomra .

- Csak viccelődtem Bettivel . Tudod a tanár megfenyegetett , hogy javítanom kell matekból és rám akarta tuszkolni az ,,újsrácot” , hogy segítsen nekem .- magyaráztam neki

- Ki az új srác ? –kérdezte

- Valójában nem új , csak mivel nem hajlandó senkivel kapcsolatot teremteni az osztályból , rajta ragadt a név . Ő a kívül álló – válaszolt Betti a barátomnak tipikusan abban a hangnemben amely világosan az értésére adta , hogy nem szeret beszélgetni vele. Gábor már lassan egy éve volt a pasim , de sosem jöttek ki jól Tinával , aki viszont már általános iskolától kezdve a legjobb barátnőm volt . Mikor rákérdeztem az okára , csak azzal érvelt, hogy nem bírja a képét. Én pedig beértem ennyivel . Úgysem tehetek semmit ellene .

- Jó de , hogy hívják? – érdeklődött tovább

- Pethő Kornél .

- De ugye nem fogsz vele tanulni , cica ?

- Nem , De miért érdekel ?

- Volt vele egy kisebb összetűzésünk múlt héten . –válaszolt titokzatosan

- Miféle ?

- Lényegtlen . Az a srác egy pancser. Tartsd tőle távol magad , oké ?

- Nyugi, nem terveztem vele közös estéket. –próbáltam meggyőzni Gábort , de valójában felkeltette az érdeklődésemet

- Na jó én leléptem- szólt közbe Tina – Ha hazaértél írj ! Sziasztok!

- Rendben . Szia – köszöntem el

- Na végre ! Elhúzottt! – fogta meg a kezem és szembe fordult velem .- Van egy jó hírem , bébi!

- Mi az ? – kérdeztem

- A szüleim elutaznak  a hétvégén , üres lesz az egész ház.

Nagyot nyeltem mikor kimondta ezeket a szavakat. Tudtam , hogy nincs több kifogás . Eddig húztam , halasztottam a dolgot arra hivatkozva , hogy a tökéletes alkalomra várok , amikor nem kell azon aggódnunk , hogy ránk nyit e  valaki.

- Az remek – mosolyogtam , de gyomrom görcsbe rándult.

- Hidd el felejthetetlen élmény lesz – bizonygatta, majd vad csókot nyomott a számra .- Most rohannom kell edzésre , majd találkozunk – mondta és már ott sem volt. Egyedül maradtam , azzal a sok nyugtalanító gondolattal.

Valami új

Sziasztok kedves olvasók !
Nem tudom  maradt e valaki még a régi csapatból , remélem igen . A Robsten korszakomat már kiéltem így nem jött több ihlet ezzel kapcsolatban . Az írás viszont borzasztóan hiányzott , ezért úgy gondoltam , valami újba vágom a fejszém . Ez szintén egy romantikus történet lesz , nem fanfic . Ha tetszik kérlek maradjatok és kövessétek nyomon A szerelem egyenlete című írásom :)

A tartalom :
Biankának mindene megvan : pasi , barátnők , fényűző élet . Már csak egy lépés választja el attól, hogy belekóstolhasson a nagybetűs életbe , méghozzá az érettségi . Az egyetlen probléma csak az , hogy főhősnőnk igen csak gyenge matekból, a szőrősszívű tanára pedig bosszúból csak úgy engedi érettségizni , ha évvégén  négyessel zár a tantárgyából .Segítséget is kap hozzá , méghozzá a zárkózott , újfiút Kornélt , aki fura módon felkelti Bia érdeklődését . A srácnak pedig nincs választása , hiszen ő is megbukik ha partenere kudarcot vall. Mert tudjátok a matematikánál csak egy dolog bonyolultabb ..a szerelem.